Győzelmi kényszerrel érkeztünk Dunakeszire. Tudtuk, ha nyerünk az alapszakasz utolsó fordulójában, irány a rájátszás. Ellenkező esetben ennyi volt a szezon. A tét tehát nem volt kicsi, és bár a VSD Rangers 0-4-gyel állt a forduló előtt, nem vehettük őket félvállról.
Már fél egykor a pályán voltunk, készültünk a kánikulában a megmérettetésre, majd amikor 3 órakor megejtették a pénzfeldobást, tájékoztattak minket: nem érkezett meg a mentő, így pedig a szabályok értelmében nem lehet a meccset elkezdeni. Több, mint egy órás csúszás után következhetett csak a kirúgás, amit a hazaiak végezhettek el.

Az első támadósorozatunkban Varga Bendegúz (#26) futásaival eleinte jól haladtunk, de sajnos idejekorán véget ért a drive, Fábián Krisztián (#89) passzát a védők kapták el, viszont irányítónk becsületére legyen mondva, hogy a visszahordó játékoson gyönyörű szerelést hajtott végre, ezzel megmentve a csapatot egy Rangers-pontszerzéstől.

A védelmünk oldalán egész szezonban probléma volt, hogy álmosan kezdtük a mérkőzéseket, de ezúttal sikerült ezt a hibát elkerülni. A Dunakeszi második passzkísérletét Dénes Szilárd (#29) a saját 20 yardosán fülelte le, majd meg sem állt vele az ellenfél célterületéig, így 6-0-s előnyt szerezve a Titánoknak.

Mivel mi szereztünk pontot, ismét a védelmünk vonult a pályára, és továbbra sem engedtük kibontakozni a hazaiakat, first down-t sem engedve Gurbán „Duji” Gábor (#33) sack-jével ismét lekényszerítettük a támadóikat a pályáról.
Az ezt követő puntot Fülöp Ákos (#15) 30 yardon keresztül hordta vissza, ezzel az ellenfél térfelén kezdhettük meg az offenzívánkat. Bár főleg Varga Bendegúz futásaival nagyon közel kerültünk az újabb pontszerzéshez, sajnos negyedikre sem sikerült bejutnunk az endzone-ba, így visszakerült a labda a Rangershez. Viszont ahogy korábban, most is megmutatta a védelmünk, hogy mi is tudjuk amit ők. Török Misi (#74) is bemutatott egy sacket, ezzel nekünk kedvező negyedik kísérletet kiharcolva, amit kivédekeztünk, így most már a második negyed elején ismét lehetőséget kaptunk növelni a két csapat közti különbséget.

Ehhez azonban a Dunakeszi védőinek is volt egy-két szava, akik szemmel láthatóan nagyon alaposan felkészültek a támadóinkra, és ismét gyors labdabirtokláscserét harcoltak ki. Szerencsére nem tudtak élni vele, és a mi védőink ismét tükrözték a teljesítményüket, és 3-and-out-tal küldtük le őket a pályáról. A puntot ismét Fülöp Ákos hordta vissza, ezúttal nagyjából 20 yardot szerzett, de ezzel már a Rangers 30-asán belül voltunk. Stílusosan ő kezdte, és ő is zárta le a driveot, egy 6 yardos futás során két szerelési kísérletet is lepattant róla, ami után a célterületen ünnepelhetett. Az extra-kísérletet Burkus „Bubu” Péter (#85) váltotta két pontra, így 14-0-ra módosult az állás.

A Dunakeszi támadhatott volna a szépítésért, de az egész meccsen parádésan játszó Máximo González (#1) már-már egyszemélyes hadseregként vette kezébe a dolgokat: 4 sikertelen kísérlet alatt jegyzett egy szerelést 0 yardon, egy QB-ütést (aminek köszönhetően sikertelen lett a passz), valamint egy leütött passzt is, így megadva a lehetőséget támadóinknak, hogy még tovább növeljük az előnyt a félidő előtt. González valamelyest meglepő módon az offense-ben is szerepet kapott, és 17 másodperccel a szünet előtt megmutatta, ehhez is ért, és Fábián Krisztián passzából touchdownt szerzett, és 20-0-val mehettek egy gyors pihenőre a felek.

A harmadik negyedben sikeres védekezés után megint a támadóinkon volt a sor, akik éltek a lehetőséggel. Bubu egy okos fake-screen játék alatt teljesen üresen maradt, gyakorlatilag zavartalanul bekocoghatott az endzoneba, így már 26-0-ra húztunk el vendéglátóinktól.
Ráadásul sikerült beszorítanunk a hazaiakat a saját célterületük elé, egy rossz puntot követően megint mi támadhattunk, ezúttal a Rangers 11 yardosáról. Nem is teketóriáztunk sokat, rögtön az első kísérlettel Fábián megtalálta Tóth Nándit (#88), 32-0, így gyakorlatilag eldöntve a meccset, innen már talán egyik csapat sem gondolta, hogy lehet visszaút a Dunakeszi csapatának.

Természetesen sportemberekhez méltóan nem adták fel a hazaiak, és egy hosszú drive végén, kihasználva egy védelmi kommunikációs hibát, megszerezték a becsületpontjaikat, 32-6 volt az állás.

A mérkőzés hátralévő részét Udvarhelyi István (#17) 40 yardos visszahordása kezdte meg, viszont már abban a kényelmes pozícióban voltunk, hogy az új, eddig rutintalan játékosoknak is lehetőséget adjunk bemutatkozni, tapasztalatot gyűjteni. Digruber Zsombor (#3) és Bota Zsolt (#30) is pályára léphettek, előbbi irányító, utóbbi pedig futó poszton.

Szép lassan lepörgött az óra, és a 32-6-os állásból végeredmény lett.
Köszönjük szépen a remek, sportszerű találkozót a VSD Rangers csapatának, a sérülteknek gyors felépülést kívánunk!
A győzelemmel biztossá vált, hogy 2014 óta először ismét rájátszásba jutott a Budapest Titans! A botlások ellenére így az alapszakaszt sikeresnek tekinthetjük, viszont a soron következő kihívás minden bizonnyal az eddigi legnehezebb lesz, ugyanis a keleti csoportot veretlenül, fölényesen megnyerő Miskolc AFT vár ránk idegenben. A mérkőzést 07.04-én rendezik, tehát két hetünk van felkészülni, hogy a legjobb formánkat tudjuk hozni a Miskolc ellen.

Addig is,
1-2-3 TITÁNOK!
1-2-3 GYŐZELEM!

Dénes “Szabolcs” Szilárd írása